Kevesen tudják, hogy a Budapesti Olimpiai Központ területén áll egy sportlétesítmény, mely hajdan nagyobb jelentőséggel bírt az egyetemes magyar sport története szempontjából, mint közvetlen szomszédja a Puskás Ferenc Stadion. A Millenáris Sporttelep az 1896-os millenniumi rendezvénysorozat sportprogramjainak befogadására épült, ezzel a főváros első kifejezetten versenycélokra szánt létesítménye volt. Az ideiglenes jelleggel létrehozott komplexum fennmaradására komoly igény mutatkozott a rendezvénysorozat zárása után is, így polgári kezdeményezésre engedélyezték a fennmaradását. A sors ismétli önmagát, így a Millenáris pillanatnyilag ismét civil segítségre vár…
A Millenáris mint intézménynév körül az utóbbi években egyfajta fogalomzavar alakult ki. Ennek oka, az I. kerületben az egykori Ganz-telep revitalizációja során létrehozott kulturális központ szerencsétlen névadása. A Lövőház utca - Kis Rókus utca által határolt terület a keresztségben a Millenáris Park nevet kapta, így a Millenáris szó hallatán az emberek többsége erre az intézményre gondol. Ezzel szemben a XIV. kerület Szabó József utca 3. szám alatt található Millenáris Sporttelep ekkor már több mint száz éve viselte ezt a nevet. Ezúttal ennek az egyedülálló sportlétesítménynek a bemutatása következik.
a világ egyik legrégebbi hasonló létesítménye
Az országos Torna- és Sport Bizottság csömöri úti versenypályáját 1896. május 14-én az Óbudai Torna Egylet versenyével nyitják meg, a rendezvényen rész vesz maga I. Ferenc József császár is. Az atlétika korabeli összes ága mellett 500 méteres emeltfordulós aszfaltborítású kerékpárpályát is magába foglaló komplexum világszínvonalú kerékpáros stadionná történő átalakításáról 1922-ben döntenek. A tervezést Hajós Alfréd építész és olimpia bajnok, Mattyók Aladár okleveles építészmérnök valamint Folly Róbert vasbeton specialista kezdik el 1927-ben. Az 1928-as Kerékpáros Világbajnokságnak otthont adó pálya hivatalos megnyitójára 1928. július 8-án kerül sor. A sporttelep egészen 1944-ig zavartalanul működik, a második világháború során könnyebben sérült épületet a versenyzők és sportrajongók saját erőből újítják fel. A pályaburkolat teljes körű felújítására 1954-ben valamint 1974-ben kerül sor. Az 1996-os centenárium kapcsán rendbe hozzák a tribünépületet, miközben a folyosókon a sporttelep múltját bemutató állandó kiállítás nyílik.
A Millenáris Sporttelep napjainkban mint épülettípus és a húszas évek hasonló sportstadionjainak egyik utolsó megmaradt képviselője érdekes, legfőbb erényei egyediségéből következnek. Ebből az építészeti korszakból nagyon kevés velodrom maradt fenn ilyen állapotban, illetve olyat amelyet 110 évig folyamatosan használtak talán nincs is még egy a világon. Összképét tekintve az épület az 1928-as eredeti állapot képét változatlan módon őrzi. Stílusát tekintve funkcionalista modern épület, szerkezeti kialakítása a húszas évek vasbeton technológiájának legmagasabb színvonalát képviseli. Az épület jelentőségét nagyban növelik a hozzá kapcsolódó történetek, az itt rendezett válogatott mérkőzések és világbajnokságok, a háború utáni önerőből véghezvitt felújítás és a megmaradásáért tett többszöri civil fellépés.
példaképként a világ előtt
A Millenárishoz kötődő sporttörténeti jelentőségű események sora az első hazai nemzetközi futballmérkőzéssel indult, mely keretein belül 1897. október 31-én a Budapesti Torna Club és a Vienna Criquet futballcsapatai csaptak össze. A BTC gárdáját erősítette a sporttelep mai arculatának megalkotója Hajós Alfréd is. Annak ellenére, hogy európai- és világklasszis atléták és kerékpárosok gyakori vendégei voltak a pályának, a legnagyobb eseményt az 1928-ban itt rendezett kerékpáros világbajnokság jelentette, melyet a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) akkori elnöke személyesen nyitott meg. A magyar szervezés annyira jól sikerült, hogy a későbbiekben az UCI még sokáig követendő példaként állította a külföldi szervezők elé. Világbajnokságnak ezen kívül még három alkalommal adott otthont a velodrom: 1949-ben és 1954-ben főiskolás kerékpáros vb, 2001-ben pedig kerékpáros futár vb zajlott a betonteknőben. Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy a Millenáris neve hallatán a múltban csak a kerékpársportra gondolt a sportrajongó közönség. A pályán az évek során számos atlétikai, futball és tornaverseny mellett rendeztek bokszmeccset, autó rodeót, valamint jégkorongmeccset is. Ez utóbbira a létesítmény közepén elhelyezkedő fagyasztórendszerrel ellátott (máig üzemképes) pálya tette alkalmassá a sporttelepet, nem mellékesen, itt alkalmaztak hazánkban először túlnyomás alatt álló műanyag csarnokfedést. Mindebből látszik, hogy a Millenárisra gyakran alkalmazott „a magyar sport bölcsője” kifejezés egyáltalán nem túlzó, hiszen mindig is egy multifunkcionális sportkomplexumként működött. Napjainkban a kerékpáros civil szervezetek és szakszövetségek célja, hogy hasonló szerepkörben újra élettel töltsék meg az évszázados múlttal rendelkező létesítményt.
a magyar kerékpársport eredményei
A hazai kerékpársport közel sem olyan eredménytelen, mint azt sokan gondolják. A felnőtt kerékpáros világbajnokságok történetében egy ezüst és két bronzérmet, valamint három 4., egy 5. és egy 6. helyezést gyűjtöttek a magyar versenyzők. A közelmúlt hatalmas sikere Bodrogi László ezüstérme a felnőtt vb időfutam számában, valamint Lovassy Krisztián 5. helyezése az ifi pálya világbajnokság pontversenyében, de ne feledkezzünk meg Árvai Attila „B” világbajnoki címéről se. A jövő reménysége a montisok között az Európa-bajnoki ezüstérmes vb 7. helyezett ifjúsági versenyző, Benkó Barbara. A klasszikus szakágak mellett számtalan nemzetközi eredménnyel büszkélkedhetnek BMX-eseink is. Bár a kerékpársportban a legrangosabb esemény a világbajnokság, miután a magyar sportszakmában kiemelt szerep jut az olimpiának, ezért érdemes végignézni, hogyan teljesítettek kerekeseink az ötkarikás játékokon. Az évtizedek során öt 5. és két 6. helyezés került begyűjtésre, ezzel 12 olimpiai ponttal 32 sportágból a 19. helyet foglalja el a kerékpársport a hazai éremtabellán. A 2008-as pekingi olimpiára 12 sportág 88 versenyzője utazik Magyarországról, köztük 3 kerékpárost találunk: Bodrogi Lászlót, Kusztor Pétert és Parti Andrást. Ez hatalmas eredmény egy mostoha anyagi körülmények között működő sportágtól, jól jellemzi a közreműködő szakemberek és sportolók elszántságát és önzetlenségét.
A kerékpározás hazai tömegbázisának méretét és növekedését talán az Amerikából kiindult Critical Mass mozgalom hazai fejlődése mutatja meg leglátványosabban. Az évente kétszer - a Föld Napján és az Autómentes Napon - megrendezésre kerülő felvonulás célja csak részben a környezetbarát közlekedési mód népszerűsítése. Emellett további célkitűzés, hogy a tömegbázis demonstrálásán keresztül, civil szervezetek közbenjárásával gyakoroljon nyomást a döntéshozókra a bringásokat érintő ügyekben. Az első szervezett demonstrációra 2004. szeptemberében Budapesten került sor 6000 résztvevővel, a legnagyobb tömeget megmozgató pedig a 2006. áprilisi Föld Napján lebonyolított 50000 fős fővárosi Critical Mass volt, miközben már országszerte zajlottak hasonló események. Ezzel a budapesti CM kiérdemelte a világ legnagyobb hasonló rendezvényének címét, kiváltva a külföldi kerékpáros civilek elismerését. Közben négy év alatt a fővárosban többszörösére nőtt a kerékpáros közlekedők száma. A komoly tömegbázis és a számos kerékpáros civil szervezet léte joggal veti fel egy Kerékpáros Kulturális- és Sportközpont létét, melyre mi sem lehetne alkalmasabb, mint az egyetlen hazai kerékpáros sportlétesítmény - a Millenáris.
programok kicsiknek és nagyoknak, amatőröknek és profiknak
A Millenáris Sporttelep már most is számos programot kíván a kerékpározás-, ezen belül pedig a pályakerékpározás iránt érdeklődőknek. Egész évben szerdánként 13 órától 21 óráig, míg szombatonként 10 és 13 óra között nyílt nap keretében ismerkedhetnek meg a betonteknővel az érdeklődők. A Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség, a Magyar Kerékpárosklub és a Vuelta SE szervezésében és szakmai felügyeletük mellett bonyolított nyílt napokon lehetőség nyílik a pálya kipróbálására, illetve a pályakerékpározás alapjainak elsajátítására. Emellett bringapóló-mérkőzések résztvevőjeként vagy nézőjeként is múlatható az idő, miközben a folyosón kerékpáros témájú filmek tekinthetőek meg. Az állandó rendezvények mellett alkalmanként többnapos nagyrendezvények is helyet kapnak a szezonon belül, ilyen a Vasló Kupa Nemzetközi Pályaverseny, illetve a Magyar Köztársaság Pályabajnokságának versenysorozata. Az igazolt versenyzők izgalmas küzdelmei mellett mindkét versenyen nyílt futamok adnak lehetőséget bárkinek a megmérettetésre. A sorból persze a legkisebbek sem maradnak ki, ők a nyár folyamán kerékpáros napközi keretein belül sajátíthatják el a bringázás alapjait. Mindez azonban közel sem aknázza ki a sportlétesítményben rejlő hatalmas lehetőségeket, így a civilek továbbra is azon dolgoznak, hogy minél több program valósulhasson meg a Millenárison.
kisfilmek a hazai médiából
Demonstráció a Millenáris megmentéséért a Hír TV műsorán (2006. május 6.):
http://youtube.com/watch?v=1CE_YdJ2Gu8&feature=related
A Kultplay összeállítása a Millenáris megmentése apropójából (2006. május 31.):
http://youtube.com/watch?v=cX6D3vpeJ-E
A M1 Kultúrház című műsora a Millenárisról (2007. január 11.):
http://youtube.com/watch?v=CLizdYYehCA
2. rész, amelyben előkerülnek a problémák
Millenáris a weben: